Linuxot mindenkinek!
Pár évvel ezelőtt eszünkbe sem jutott volna otthonra linuxot ajánlani. Akkoriban elengedhetetlen volt a komolyabb számítástechnikai szakértelem és a nem kevés türelem ezekhez a rendszerekhez – mára azonban nagyot fordult a világ.
A linux elkezdett beszivárogni mindenhova. Tudtad például, hogy a telefonodon levő Android egy linux?
A linuxok eljutottak oda, hogy bárkinek használható, kényelmes, szép és gyors rendszere legyen – ráadásul teljesen ingyen, legálisan!
Az ismeretlentől való félelem…
… sokakat gátol meg a váltásban. Íme pár példa, amit indoknak szoktak felhozni a linux ellen:
Dehát a linux az ilyen karakteres izé, nincs is rendes felülete, nem?
Valóban létezik olyan változata, amelynek nincs grafikus felülete, de ezt nem otthonra, hanem például a weboldalak üzemeltetését szolgáló szerverekre szánják.
Sajnos sok üzlet ad el gépeket egy FreeDOS nevű rendszerrel, ami nem grafikus, de nem szabad megijedni, a linuxok nem mind ilyenek.
Sőt, olyan sok felület választható, hogy már-már a bőség zavarába lehet kerülni. Vannak csillogó-villogó felületek (KDE, stb.), egyszerűbb, de rendkívül formabontó, újító felületek, (Gnome3, Unity, stb.), kis igényű, hagyományos felületek (XFCE, stb.), rendkívül kis igényű, szokatlan felületek (Fluxbox, Blackbox, stb.).
Így mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelőbbet.
Otthoni médiacenternek kell, ez biztos nem jó arra!
Komoly tévedés: a linuxok ugyanúgy felruházhatóak média center képességekkel, mint egy Windows gép, sőt, olyan megoldásokat is kínál, amik tényleg média centerré teszik a számítógépet. Ilyen például a Mythbuntu disztribúció (disztribúció = a linux egy adott verziója), a LinuxMCE, az XMBC. Ezek kifejezetten olyan rendszerek, amik hang-, videó- és képlejátszásra készítik fel a gépet, akár hálózaton vagy rögtön az internetről töltve a lejásztani vágyott filmet. Igen, Youtube videót is képesek szépen megjeleníteni, ráadásul hagyományos videólejátszó programban, nem böngészőben, így jóval energiatakarékosabbak is.
A Windowst megszoktam, nem merek váltani…
A Windows XP és a Windows 7 olyannyira eltérnek egymástól, hogy akad olyan linux, amelyik jobban hasonlít a Windows XP-re, mint az új Windows. Ilyen például a Linux Mint, amit kifejezetten az áttérés megkönnyítésére építenek.
Minden működik rajta telepítés és beállítás nélkül – persze egyszerűbb hardware elemekkel, hisz ahol a Windowson driver kellett, előfordulhat, hogy a linux alatt is kelleni fog, de jóval, jóval ritkábban -, Flash-, hang-, videólejátszás, internet, minden.
Még ingyenes Office alternatíva is található benne, és a programokat keresni sem kell: a Mint saját telepítőközponttal rendelkezik, amiből csak ki kell választani a szimpatikus programot, és pár kattintással már települ is a gépünkre – feltéve, ha van internet kapcsolatunk.
Nem fogom azért újratelepíteni a gépem, hogy kipróbáljam!
Szerencsére nem is kell. A linux telepítés nélkül is tud futni, úgynevezett Live módban: ilyenkor csak a memóriát használja, a merevlemezt, bár látja, egyáltalán nem.
Szinte minden linux telepítőlemez először ilyen Live módban indul, de van, amelyik pendrive-ról is képes így futni – sőt, ebben az esetben némi adatot is tud tárolni, és gyakorlatilag egy hordozható operációs rendszert kapunk.
Az előnyök más rendszerekkel szemben
Mint mindenről, a linuxról is ugyanúgy lehet jót és rosszat mondani, és mint minden manapság, van, akinek való, és van, akinek nem.
Minden rendszernek megvannak a maga erősségei – a Windows köztudottan a vállalati ügyfelekre koncentrál mostanság, az Apple pedig már-már túl könnyű kezelhetőséggel szeretne minél több felhasználót szerezni.
A linuxok közül kizárólag azok kampányolnak, akik mögött áll valaki vagy valamilyen szervezet. Ez a Red Hat és CentOS, SuSe Linux és az Ubuntu verziók szűk körére redukálható, ezek azok a verziók, amikhet támogatást is lehet vásárolni, így hasonló biztonságot lehet vállalati környezetbe is biztosítani, mint például a Windows esetén.
Emellett azonban vannak olyan egyedi előnyei, amik kiemelik a “másik kettő” mellől.
A közösség mögötte
A linux alapvetően két részből áll össze: az úgynevezett linux kernelből, ami a rendszer azon része, ami a fizikai “vassal” tartja a kapcsolatot; valamint a GNU nevű mozgalomból, ami a programokat – köztük a megjelenést is – biztosítja.
A linux rendszer teljes egészében közösségi alapon fejlődik: mindenki hozzáteszi, ami szerinte fontos. Ezáltal egészen más sebességgel és más módon halad, mint egy központilag meghatározott, tervezett rendszer, mint amilyen pl. az OSX. Hisz ha mindenki a saját igényeinek megfelelő elemeket hozzáteszi, végül egy olyan rendszert kapunk, ami annyira testreszabható, hogy tényleg bárkinek jó lehet – csak be kell állítani.
Rendkívül sok fórum, közösségi tartalom van arról, hogy mit hogyan kell megcsinálni, megjavítani, beállítani, melyik program miért jobb, mint a másik és így tovább. Ha valakinek van ideje és energiája keresni, tanácsot kérni, egy fillérjébe nem kerül a rendszer, ugyanakkor komoly tanácsadó cégek, szakképzett emberek is képesek segíteni szükség esetén.
A választás szabadsága
A zárt, előre elkészített rendszerekkel ellentétben a linuxokat mindenki úgy állítja össze, ahogyan szeretné. Például ha sosem lesz szükség az infra port támogatására, akkor miért legyen egyáltalán a lehetőség benne a rendszerben?
Ezeket a testreszabott, összeválogatott programokkal közzétett linuxokat hívják disztribúciónak. Van, amelyikben egyáltalán nincsenek például videólejátszásra alkalmas programok a telepítés után – de bármikor lehet telepíteni rájuk, könnyen és egyszerűen.
Ha valaki szeret buherálni, újat kipróbálni, az se aggódjon: akad olyan linux, ahol semmi sem könnyű, de megéri, mert az egész rendszer, az összes program sokkal gyorsabb lesz, mint bármi más azon a gépen – annyira a gépre lesz formálva a rendszer, hogy nem veheti fel vele a versenyt a konfekcióként árult Windows és OSX.
