SEO, keresőoptimalizálás

A kereső- optimalizálás ma nagy üzlet, azonban egy kis odafigyeléssel rengeteget spórolhat meg.

Miért fontos a jó helyezés?

Egy kereső használatakor a látogatóknak a 90%-a csak az első oldalt nézi meg. Sokszor még akkor is, ha nem találta meg, amit keresett. Szerencsére az új keresők megpróbálják ténylegesen azokat az adatokat kiadni, amik megfelelnek a keresésnek, a fizetett hírdetéseket nem ezen a rendszeren belül helyezik el.

Ez azt jelenti, hogy létfontosságú lehet az első oldalakon szerepelni, mert alig 10%-nyi látogató marad, ha nem ott van az oldal.

Egy kis történelem

Az internet kezdetén a keresők gyökeresen más módon működtek, mint most. A weboldalak fejlécében szerepel egy lehetőség kulcsszavak elhelyezésére: a régi keresők ezek alapján a szavak alapján rendszerezték adatbázisukban az oldalakat.

A rendszer legnagyobb baja az lett, hogy amikor az eredeti kommunikációs és információmegosztó szerepet átvette a piacgazdaság, elkezdték a fejléceket az oldal tartalmával lehelletnyit sem egyező szavakkal telepakolni, mert azokra többen kerestek.

A megváltást a egykori Digital Altavista nevű keresője hozta: ez volt az első kereső, ami gyakorlatilag figyelembe sem vette a fejléc kulcsszavait: helyette az oldal szövegtartalmát nézte át, rendszerezte és alkotta meg az adatbázisát.
Sajnos a kereső fejlesztése haldoklik, és a Digital felvásárlása után leáldozott a csillaga. 2002-ben megvásárolta a Yahoo! és saját keresőmotorjának alapjáként használta fel.

1996-ban jelent meg a Google és az a bizonyos PageRank nevű algoritmus, aminek a megfejtésére már üzletág alakult ki.

Napjainkban

A Google, ugyanúgy, mint előtte az Altavista, egy egészen új dologgal állt elő: a legfontosabb szempont egy oldal helyezésében az, hogy hány link szerepel a világhálón (ill. az általa indexelt oldalakban), ami a lapra mutat. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az a link milyen oldalon szerepel - ha annak is jó a helyezése, többet ér a linkje, mint egy másik oldalé. Ellenben ha például feketelistán van, akkor még ronthat is az eredményünkön egy rosszul elhelyezett link.

Csak ezután következik az oldal tartalma. A Google képes nem csak a HTML oldalak, de PDF, sőt, Word dokumentumokat is átnézni és az oldal részeként kezelni őket.

A jó felépítés titkai

 

1. Az oldal szerkezete
   Sajnos mind a mai napig rengeteg, tablázatok segítségével kialakított oldal van az interneten. Ezek hihetetlen mennyiségű felesleges adattal és rendezetlen HTML kóddal rendelkeznek: sokkal nehezebb kiszedni belőlük a fontos tartalmat, mint egy ügyesen felépített oldalból. Ide tartozik az is, hogy az oldalban pontosan hova és hogyan érdemes kulcsszavakat elhelyezni.
2. A nyelvezet
   Az interneten - sajnos - nem a szövegek irodalmi szépsége számít, mivel a keresők magának a szövegnek a tartalmával fogja az oldalt jellemezni és kategorizálni.
   Így a legjobb megoldás a köznapi, mindennapi, egyszerű fogalmazási mód használata, olyan szavakkal, amire mi magunk is keresnénk.
3. A frissítés gyakorisága
   Minél gyakrabban frissül egy oldal, a kereső annál többször fog visszatérni, és megnézni, hogy változott-e valami. Ez szerepet játszik az elért helyezés meghatározásában is.
4. Az életkor
   Egy, a világhálón régebben fellehető oldal nagyobb súllyal esik latba, mint egy friss darab, így előfordulhat, hogy lesz olyan oldal, amit egy ideig semmilyen módon nem lehet megelőzni.
5. A fellelhetőség
   A világhálón minél több link szerepel, ami ránk mutat, annál fontosabbak leszünk a Google szemében: így érdemes az oldal linkjét minél több helyen elhelyezni. Kivételt képeznek az ún. linkfarmok, ahol csak és kizárólag nagy mennyiségű link található az oldalon: pár kivételtől eltekintve ugyanis ezeket a keresők nem szeretik.
6. A csalások kerülése
   Volt egy időszak, amikor sokan az oldalban láthatatlanul nagy mennyiségű, kulcsszavakkal zsúfolt szöveget helyeztek el, így érve el jobb helyezést. Azonban ez szigorúan tiltott: ha valaki jelenti, vagy a Google maga rájön (bizonyos esetekben képes rá), akkor hosszú ideig tartó, erős helyezés-visszaeséssel "jutalmazzák".
   A leghirhedtebb példa a BMW német honlapjának esete volt, ami egy ilyen ügy kapcsán hónapokig nem szerepelt a Google első 200 találatában sem, a "BMW" szóra.
   Tipikus csalások:
   
   • láthatatlan szövegek kulcsszavakkal: ezt a típust még ma is sokan alkalmazzák sikerrel. A Google külön lehetőséget tart fent az ilyen csalás bejelentésére, de volt rá példa, hogy ki is tudta szűrni.
   • kulcsszavak kiemelése HTML tagokkal: egy HTML dokumentum formázási lehetőségei nem csak a kinézetet, hanem egy szöveg fontosságát is változtatják. Így például egy h1 típusú szöveg nagyobb súlyozású, mint egy h5-ös, vagy egy sima szöveg. Ha a kulcsszavakat következetesen ilyen tagok közé tesszük, majd manipuláljuk, hogy ez ne látszódjon, az szintén csalásnak minősül.
   • linkgyűjtemények létrehozása: az olyan oldalakat, aminek a linkszám növelésén kívül nincs más célja, a Google nem szereti. Ettől még lehet linkgyűjteményt készíteni, de a linkeket érdemes ellátni egy rel="nofollow" taggal, hogy a kereső hagyja figyelmen kívül, és ne kövesse a linket.
   Még sorolhatnánk a csalások sorát, vannak kifejezetten trükkös megoldások, de sajnos mindegyik egy célt szolgál: hogy ne a megfelelő, hanem az általunk kínált információhoz jusson valaki. Azt hiszem, mindenki dühös lenne, ha kereséskor nem azt kapná, amire keresett.

Mi a helyzet a Flash oldalakkal?

A Flasht eredetileg nem arra találták ki, hogy teljes weboldalakat készítsenek bennük. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a Flash-el készített oldalak 99%-át nem képesek indexelni (tehát elolvasni) a keresők: egyszerűen semmit sem látnak az oldalból. Se egy betűt, se egy szöveget, semmit.
(őrdekes módon egy-két esetben képesek a Flash tartalmat is indexelni a böngészők, de ez igen ritka, csak kivételesen nagy látogatottságú oldalaknál szokott előfordulni.)

Ez nem azt jelenti, hogy a Flashnek nincs helye az interneten - de ugyanúgy, mint a táblázatoknál, a Flashnek is megvan a maga szerepe. Tökéletes például vektorgrafikus megjelenítésre (az XML alapú SVG még nem támogatott eléggé), reklámokhoz, de video vagy mp3 lejátszásra is a megfelelő ezköz.

Mint minden esetben, itt is vannak kivételek: például a képgalériát, ami kifejezetten a látványra épül, van, hogy érdemes Flash-el megcsinálni, mert esztétikusabb lesz, és ebben az esetben (képgaléria révén) nem kell a felolvasó-software-ekre optimalizálni az oldalt. Hozzátenném, hogy kifejezetten érdekes megoldások léteznek JavaSripttel is, amik a Flash-el ellentétben indexelhetővé teszik az oldalt. Itt találnak egy kiváló példát Flash nélküli galériára.

Mire jó a Flash:

• reklámokra
• vektoros megjelenítésre (alaprajz, tervek, stb.)
• látványos képgalériákra
• multimédiás lehetőségekre

Mire NEM jó a Flash:

• navigációra, menükre
• szövegek megjelenítésére
• űrlapokra, és bármilyen olyan dologra, amire van HTML megoldás

Egy megjegyzés: ha nem cél a keresőoptimalizálás, akkor akármit lehet Flash-ben készíteni.

Konklúziók

Mely oldalakra lehet kimondani, hogy keresőoptimalizáltak?

- szöveg alapú (XML, HTML, de nem Flash)
- letisztult kód és háttérszerkezet
- köznapi nyelvezet
- a kulcsszavak következetes használata
- sok helyen ismerik és linkelnek rá
- nem próbál csalni

Miért éri meg nekem ezeket leírni?

Mert az általunk kínált weboldalak szabadon szerkeszthetőek - így nem csupán rajtunk múlik, hogy milyen helyezést ér el egy-egy oldal. Továbbá mi is szeretnénk megtalálni azokat az oldalakat, amire keresni próbálunk, és nem valami egészen mással összetalálkozni.